Az állami fordítószolgálat működése 1869-től 2019-ig 

Idén ünnepeljük az magyar állami fordítószolgálat fennállásának 150. évfordulóját. 1869. március 25-én a magyar királyi miniszterelnökségen belül egy központi fordító osztály állíttatott fel, melynek élére a többnyelvű és nagy műveltségű Ferencz József professzort nevezték ki. Ezzel megkezdődött a hivatalos állami fordítószolgálat máig magas színvonalon működő szerteágazó tevékenysége.

Andrássy Gyula
Id. Gróf Andrássy Gyula (forrás: wikipédia)

Még 1867-et írtunk, amikor folyó hó november 14-én őméltósága csíkszentmihályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula, a Magyar Királyság első miniszterelnöke felterjesztéssel fordult a királyhoz: „…tekintettel a sajtóvezénylet (sic) sokoldalú és nehéz feladatára s azon körülményeire is, hogy Magyarországban a nem magyar nyelvű újságok átvizsgálása végett több, kellő nyelvismereteket bíró egyének alkalmazása kívántatik ”több „állomás”, azaz állás rendszeresítését indítványozta.  Ekkor ajánlotta Ferencz Józsefet, a pesti egyetem szláv nyelveket ismerő tanárát a „második titkári állomásra”, azaz állásra. 
Elsődleges célja Ferencz József kinevezésével az volt, hogy legyen egy olyan alkalmazottja, aki a Magyarországon megjelenő nemzetiségi lapok cikkeit olvasni és szemlézni tudja.

A Központi Fordító Osztálynak Ferencz József professzor egészen 1878-ban bekövetkezett haláláig volt a vezetője. Számos nyelven beszélt (magyar, latin, olasz, oláh, francia, angol, olasz, német, holland, ó-bolgár, új-bolgár, szlovén, szerb, horvát, cseh, tót, orosz, lengyel), a Monarchia szinte minden nemzetiségének nyelvén. Kitűnő szakember volt, s a közigazgatás útvesztőjében is el tudott igazodni. Az osztály élén Farkas Jenő és Szokolovits József követték és folytatták tovább munkáját. 

Az első fordító osztály magas színvonalon teljesített, az itt dolgozók tudományos felkészültséggel is rendelkező személyek voltak. Ennek a kezdeti szellemiségnek és etikus magatartásnak a hagyományát nemzedékről nemzedékre örökítették át a szervezet vezetői. Napjainkban is ennek megfelelően, ugyanakkor a közszolgálati szemléletmóddal erősítve dolgozunk, és az elődök értékrendjéhez hasonlatos etikus és lojális munkavégzést tartjuk szem előtt.

Wekerle Sándor
Wekerle Sándor (forrás: wikipédia)

A miniszterelnökségi fordító osztály teendői Wekerle Sándor miniszterelnök 1906. május 27-ei levele szerint a Belügyminisztérium kötelékébe került át. Ebben az időszakban a súlypont a kormányzati lapszemlék készítéséről fokozatosan az állami fordításokra helyeződött át. A ’40-es években egyre nagyobb számban jelentek meg a női fordítók is. A 20. század első felének történelmi viharaiban a fordító osztály mindig megpróbált helytállni, s a nehézségek ellenére az első központi fordító osztály hagyományainak szellemében és annak magas szakmai mércéje szerint igyekezett teljesíteni, szakmailag magas színvonalon végezni a fordításszolgálatatást. A belügy kötelékében az osztály utolsó vezetője Thegze Lajos miniszteri titkár volt.

A belügyminisztériumi operatív teendők megnövekedése miatt a fordító osztályt 1949-től az igazságügyminisztérium hatáskörébe helyezték át, mert eddig is ez a tárca volt az állami fordításügy egyik részterületének, a bírósági hiteles tolmácsolásnak a gazdája.  
4234/1949-es minisztertanácsi rendelet 1949. szeptember 15-én jelent meg a Magyar Közlönyben. Az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda 12 fővel kezdte meg munkáját. A rendelet szerint az Irodának a hiteles fordítási feladatok, a fordításhitelesítés, a hiteles másolatok készítése és a hiteles tolmácsolás tartozott a feladatkörébe. 

Tardy Lajos
Tardy Lajos igazgató

A megnövekedett teendők miatt az is időszerűvé vált, hogy a fordítószolgálat önálló szervezetté váljon. Ahogy Tardy Lajos, az OFFI első igazgatója írta 1969-es megemlékezésében „Az Iroda tehát nemcsak egyenes jogutódja az 1869-ben alapított Központi Fordító Osztálynak, hanem munkáját túlnyomórészt a meglévő személyzettel, ugyanazzal a felszereléssel könyvekkel, és bútorokkal kezdte meg a Markó utca 25. szám alatt.”
 

Markó utca 25.
A kép forrása: https://archives.hungaricana.hu

Az OFFI a második világháborút követően 1994-ig állami vállalatként  működött, majd ezt követően 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársasággá alakult át.

Az OFFI Zrt. ma egy olyan integráltan minőségbiztosított (ISO 9001:2015 és ISO 17100:2015) fordítóiroda, amelynek jogszabály alapján fő tevékenysége a hiteles fordítás, a fordításhitelesítés és az igazságügyi tolmácsolás, emellett szakfordítást, egyes állampolgársági ügyekben kvázi szakhatóságként névátírási szakértői feladatokat, valamint terminológiai fejlesztéseket is végez a lakosság, cégek és a kormányzati szervek, intézmények részére.

Bajza utca 52.
Az OFFI Zrt. székhelye: Budapest, Bajza utca 52.

Az OFFI Zrt. megbízhatóságát és minőségi teljesítményét tanúsítja a „NATO Beszállításra Alkalmas” cím elnyerése is. 2018.óta nemcsak az ISO 9001:2015, hanem a fordításszolgáltatókra kialakított nemzetközi ISO 17100:2015 szabvány szerint is dolgozunk. 

A 150 esztendő alkalmat ad a számvetésre. Ma az OFFI-ban tovább visszük a hajdani központi fordítóosztály hagyományait, szakmaiságát és szellemiségét: a megbízhatóságot, a minőség iránti elkötelezettséget, a fordítások bizalmas kezelését, valamint költséghatékonyságot; ugyanakkor jellemző ránk a modern kihívásoknak megfelelő, innovatív megoldásokat alkalmazó szervezeti működés, a nemzetközi színtéren való jelenlét és helytállás. 
Ebben az OFFI vezérigazgatójának munkáját egyszerre segíti a felügyelőbizottság, külsős jogi és nyelvi szakértők és egy tudósokból álló tanácsadó testület.

OFFI

Az OFFI Zrt. 2019–2022 közötti közép- és hosszútávú fejlesztési stratégiájában elsődlegesen a megkezdett digitális adatbázisok építésére, fenntartására és hasznosítására, s a szervezeti készségek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Emellett az elektronizáció, és a nyelvi szolgáltatási képzési- és tudásközpont működtetéséhez szükséges szervezeti kompetenciák, valamint az ehhez kapcsolódó hazai és nemzetközi intézményi együttműködések erősítése határozza majd meg működésünket.